adj békét, uram!

*alcím: közönségesen*

szóval tabumentes szexet keresel?

igen?

akkor átszúrhatom a mellbimbódat, majd kötőtűt szúrhatok a húgycsőnyílásodba, aztán beleszarhatok a szádba?

nem?

baszki, nem is keresel tabumentes szexet.

*nos alapvetően két féle nő létezik. az egyik akar gyereket (még), a másik már (vagy egyáltalán) köszöni, nem.*

vegyük azokat, akik még szeretnének gyereket. szerintem el nem ítélhető módon többnyire olyan férfit igyekeznek választani, aki teremtőképességének birtokában van (értsd: viszonylag jól keres), mivel ő maga hónapokra vagy évekre fog kiszorulni a munkaerőpiacról, kérdés, hogy utána még meg lesz-e a munkája, ha meg nem, akkor kap-e másikat, és biztonságot keres önmaga és a kisbabája vagy kisbabái részére. a férfi száz-százötven ezréből meg a gyesből megélni még csak-csak lehet, amikor a kicsi szopizik, meg pépeset eszeget a miénkből (ez a jobbik eset, ha tápszerezik szopi helyett, az már egy kisebb vagyon). de aztán nő. és ha a használt ruhákat kapják is, cipőket inkább ne, nagyon sokat emészt fel egy gyerek, hát még több.

nem is magyarázom tovább, úgy hiszem, érthető.

és most vegyük a nők második csoportját, annak is azt a részét, amelyik potens. anyagilag. 

nem akar gyereket, remekül eltartja magát (és ha van, a már meglévő gyerekét, gyerekeit), és társat szeretne. nem egy kisfiút! társat. 

tételezzük föl, hogy a nő azt mondja, nem baj, szívem, szeretlek, ha feleannyit keresel is, mint én. no de itt van egy másik szempont is: a férfinek kisebbségi érzései lesznek a nővel szemben, ha az nagyságrendekkel jobban keres, mint ő. 

és ezen a ponton bebukott a párkapcsolat. mert valójában a nő a legjobb szándéka ellenére sem fog a férfira mint egyenrangú félre tekinteni.

ki fog fizetni az étteremben? hová mennek nyaralni? ki veszi a lakásba a bútorokat? és milyeneket? 

én egyenrangú társra vágyom. olyanra, aki megengedhet magának legalább annyit, amennyit én megengedhetek magamnak. olyat, aki férfinak érzi magát mellettem például ezzel kapcsolatban is.

lehet, hogy gyereket már nem akarok. nem várom, hogy a férfi egyedül hozza haza a mamutot. de azt határozottan nem szeretném, hogy én járjak elől a frankó kis dárdámmal, én gyilkoljam le azt a nagydarab állatot, végignézzem, ahogy ő feldarabolja, aztán a végén én készítsek belőle mamutpörköltet. 

akkor menjünk együtt vadászni, mindkettőnknél dárda, becserkésszük a vadat, legyakjuk, nyúzzuk, daraboljuk, főzzük, esszük.

és az sem baj, ha néhanapján én otthon maradhatok, piszkálgatom a tüzet, alszom, és kipihenten várom az ősemberemet. mégiscsak ő a férfi. 

*napok óta dühöngök. mert én olyan dühöngős fajta vagyok, ha semmibe vesznek engem vagy azt, amit írok. egyébként nyugodtan éldegélek, élvezem az életemet, ami végre olyan, mint amilyet szeretnék. ott élek, ahol élni akartam, biztonság van és nyugalom. csak épp párom nincs. olyan, aki tényleg társ. *

részletezném, már majdnem elkezdtem, de hirtelen elszállt az erő az ujjaimból. miért? mert a nők már ennyiből is pontosan értik, mit akarok, a férfiak meg (6 év tapasztalata alapján írom!) akkor sem fogják érteni, ha még ötezerszer elismétlem.

de, igaz, sarkítok. sőt általánosítok. mondjuk van is rá okom, de kivételek nyilván akadnak. 

tehát akkor hadd tegyem nyilvánvalóvá a nyilvánvalót a vágyaimmal kapcsolatban (kidobott idő, de mindegy):

"társat keresek" = nagyságrendileg egyenrangú az életünk fő alapterületein (érzelmi és szellemi érettség, családi állapot - értsd elvált, van gyereke, és nem akar többet -, anyagi körülmények)

"kimagaslóan intelligens" = tudom én, hogy az átlag IQ 100, de higgyék el, uraim, a 101 azért még nem tekinthető kimagaslónak, fájdalom. nem a mónikasó a nívóm, és én kérek elnézést. KIMAGASLÓ. nem tudom, hogy úgy jobban érthető-e, hogy "nagyon okos". 

"érzékeny" = észreveszi a nő apróbb jeleit is mind írásban, mind élőben. nem sírópityogó, álromantikus és szentimentális, de az érzelmei viszonylag széles spektrumát érezni képes.

"írásában precíz" = alapvetően helyesen ír, a pontot, kérdőjelet, felkiáltójelet és a vesszőket használja, ráadásul a megfelelő helyeken (jól központoz, rövidebben). elütés természetesen belefér.

"minden szempontból potens" = a fizikai világban hatékonyan teremt. ha kell, fát vág, ha kell, fúr, farag, megjavítja az asztal lábát, installálja a gépemre azt, amit kell, nincs kisebbrendűségi érzése a fizetése miatt, és még ráadásul fel is áll a farka, no meg ráadásul gyakran kívánja használni is (idehaza).

"40 év körüli" = na ez az, ami a leggyakoribb robbanási felület. tisztelt uraim! a 40 év körüli semmiképp sem azt jelenti, hogy 65 éves, de még csak 33 sem! 37-43-ig. oké? érthető? nem érdekel, hogy mennyinek érzed magad, az érdekel, hogy hány_éves_VAGY. bocsika.

"jó ideje egyedülálló" = legalább fél éve nem volt semmiféle komoly kapcsolatod. ha az előző kapcsolatod házasság volt, ráadásul gyerekeid is vannak onnan, akkor inkább 2 év.

"elköteleződni képes" = ez már olyan bonyolult, hogy azzal is megelégszem, ha a többit megértitek.

"némi uralkodó hajlam a megfelelő keretek között könnyen jelenjen meg" - nos, a cset nem a megfelelő körülmény, és elmész te a fenébe, ha nem beszélsz velem tisztelettel, mint egy felnőtt, érett férfi egy felnőtt, érett nővel. 

"maradéktalanul megfelelni" = maradéktalanul megfelelni. melyiket nem értitek? a megfelelnit vagy a maradéktalanult?

nos. így első nekifutásra ennyi.